Sok munkáltató számára már egyértelművé vált, hogy a béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatások útján, alacsonyabb adóteherrel több nettó jövedelmet juttathatnak dolgozóiknak. A SZÉP Kártyán továbbá 2021. június 30-ig kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetni, ezért úgy tűnik, hogy ez a juttatási forma egyre több és több kedvezményben részesül. Ugyanakkor, a 2021. évtől mégis olyan adóemelés történt, ami a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat, ugyan nem jelentős mértékben, de megdrágítja. Továbbá, mivel 2021. július 1-től a SZÉP Kártyára vonatkozó szabályok is visszaállnak az „eredeti állapotba”, így felmerül a kérdés, hogy a dolgozók által már kikért összegek alapján, a következő félévben magasabb adóteherrel kell-e számolniuk a munkáltatóknak és munkavállalóknak, a SZÉP Kártya egyes alszámláinak vagy a teljes rekreációs keret meghaladása miatt.
Fő szabály szerint a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat a kifizető részéről 2021-ben 15% személyi jövedelemadó és 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli.
Az említett közterhek mértéke idén ugyan nem változott, azonban egy olyan közteher terheli ezentúl a juttatásokat, amely eddig csak a munkavégzéssel összefüggésben szerzett jövedelmeknél merült fel: 1,5% szakképzési hozzájárulás.
Ez a változás ugyan kevésnek tűnik, azonban a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások köre olyan széles kört fed le (pl. csekély értékű ajándék, reprezentáció, üzleti ajándék, stb.), hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megérezhetik a növekvő közterheket. Például, egy társasági esemény megrendezése vagy akár a munkahelyen biztosított kávé, víz, stb. juttatása is többe fog kerülni az eddigieknél.
A szakképzési hozzájárulás alkalmazása gyakorlatilag a béren kívüli juttatások esetében 1,5%-os adóemelésnek felel meg, míg az egyes meghatározott juttatásoknál 1,77%-os adóemelést jelent, annak köszönhetően, hogy az egyes meghatározott juttatások adóalapjára 1,18-os szorzót kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a munkáltatók rendszerint bruttóban határozzák meg a cafeteria keretét, a munkavállalók nettó juttatása csökkenni fog 2021-ben.
Azonban 2021. június 30-ig a SZÉP Kártyára utalt összegeket az alszámlákra vonatkozó határokig (265 000 Ft vendéglátás, 400 000 Ft szálláshely és 135 000 Ft a szabadidő), nem fogja szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás sem terhelni. Azon dolgozói juttatások után, amelyek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, már 2021. január 1-jétől magasabb adóteherrel kell számolni.
További kérdéseket vet fel a SZÉP Kártya értékhatárainak változása. A SZÉP Kártya egyes zsebeire béren kívüli juttatásként az eredeti szabályozás szerint jelentősen kisebb összegeket lehet utalni (150 000 Ft vendéglátásra, 225 000 Ft szálláshelyre, 75 000 Ft szabadidőre), a növelt összegek mindössze a járványügyi intézkedéseknek köszönhetőek. Amennyiben a jogalkotó nem terjeszti ki a második félévre a megnövelt keretösszegeket, a munkavállalók és munkáltatók jelentősen rosszabbul járhatnak az év második felében. Felmerül a kérdés, hogy mivel a SZÉP Kártya alszámláinak értékhatárai kibővítésre kerültek az első félévre (ahogy a fentiekben is írtuk, 265 000 Ft a vendéglátásra, 400 000 Ft a szálláshelyre és 135 000 Ft a szabadidőre), vajon azok a dolgozók, akik az első félévben nem érik el az említett határokat, viszont az általuk kikért összeg meghaladja az eredeti értékhatárokat, hogyan fognak adózni a második félévben? Ez mind a bruttó, mint a nettó keret kapcsán kulcsfontosságú kérdés, hiszen vagy a dolgozó vagy a munkáltató valószínűsíthetően több adót fog fizetni az ilyen összegek után, hiszen az eredeti értékhatárok jóval alacsonyabbak, mint a most alkalmazandó keretösszegek.
Például, ha egy dolgozó kapott 300 000 Ft-ot a szálláshely alszámlára az első félévben, az abban az időszakban még szociális hozzájárulási adó alól mentes összeg volt és béren kívüli juttatásnak minősült. Viszont, a szálláshely alszámla eredeti értékhatára 225 000 Ft, ami 2021. július 1-től újból alkalmazandó lesz (amennyiben a jogalkotó nem terjeszti ki a megnövelt kereteket a második félévre is), így a dolgozó részére erre az alszámlára juttatott bármilyen további összeg már egyes meghatározott juttatásként fog adózni, a kedvezőbb béren kívüli juttatás kategória helyett. Ahogy a fentiekben is jeleztük, ez megnövekedett adóteherrel jár a dolgozónak, ha bruttó a cafeteria keret, illetve a munkáltatónak, ha nettó keretet biztosít.
A fenti példát érdemes figyelembe venni az idei cafeteria elemek választásánál, továbbá elgondolkodni olyan juttatási elemeken, amelyek adómentesnek minősülnek. Szerencsére számos ilyen juttatást lehet választani, amelyekkel a fenti problémák egy része kiküszöbölhető vagy akár kompenzálható lehet.
Comments